Goldmanvelasquez1642
After a transient increase, the glomerular proteins normalized. Conversely, the detection of low-molecular-weight urinary proteins and enzymes reflected mild tubular damage at the end of the study period.
Our findings suggest that for the evaluation of mild tubular damage, low-molecular-weight marker proteins should be included in the urine diagnostic of a personalized living kidney donor follow-up.
Our findings suggest that for the evaluation of mild tubular damage, low-molecular-weight marker proteins should be included in the urine diagnostic of a personalized living kidney donor follow-up.Non-small cell lung cancer (NSCLC) is a common malignancy with high mortality and poor prognosis. Levobupivacaine is a widely used local anesthetic and presents potential anti-tumor activity. Nevertheless, the function of levobupivacaine in the NSCLC development remains elusive. Here, we tried to investigate the impact of levobupivacaine on the NSCLC progression and the underlying mechanism. Significantly, we revealed that levobupivacaine could inhibit the proliferation and induce the apoptosis of NSCLC cells. Levobupivacaine was able to attenuate the invasion and migration in the cells. Meanwhile, the treatment of levobupivacaine enhanced the erastin-induced inhibition of cell growth of NSCLC cells. The treatment of levobupivacaine remarkably increased the levels of ROS, iron, and Fe2+ in NSCLC cells. Mechanically, levobupivacaine up-regulated the expression of p53 and induced ferroptosis by regulating p53 in NSCLC cells. Moreover, tumorigenicity analysis in nude mice showed that the treatment of levobupivacaine significantly repressed the tumor growth of NSCLC cells in vivo. In summary, we concluded that the local anesthetic levobupivacaine inhibits the progression and induces ferroptosis of NSCLC by up-regulating p53. Our finding provides new insights into the mechanism by which levobupivacaine attenuates the development of NSCLC. Levobupivacaine may serve as a potential anti-tumor candidate for the therapeutic strategy of NSCLC.Since the imbalance of gene expression has been demonstrated to tightly related to breast cancer (BRCA) genesis and growth, common genes expressed of BRCA were screened to explore the essence in-between. In current work, most common differentially expressed genes (DEGs) in various subtypes of BRCA were identified. Functional enrichment analysis illustrated the driving factor of deactivation of the cell cycle and the oocyte meiosis, which critically triggers the development of BRCA. Herein, we constructed a 12-gene prognostic risk model relative to differential gene expression. Subsequently, the K-M curves, analysis on time-ROC curve and Cox regression were performed to assess this risk model by determining the respective prognostic value, and the prediction performance were ascertained for both training and validation cohorts. In addition, multivariate Cox regression was analysed to reveal the independence between risk score and prognostic stage, and the accuracy and sensitivity of prognosis are particularly improved after clinical indicators are included into the analysis. In summary, this study offers novel insights into the imbalance of gene expression within BRCA, and highlights 12 selected genes associated with patient prognosis. The risk model can help individualize treatment for patients at different risks, and propose precise strategies and treatments for BRCA therapy.Cardiac senescence is associated with cardiomyopathy which is a degenerative disease in the aging process of the elderly. The present study investigates using multiple experimental approaches whether the natural flavone acacetin could attenuate myocardial senescence in C57/BL6 mice and H9C2 rat cardiac cells induced by D-galactose. We found that the impaired heart function in D-galactose-induced accelerated aging mice was improved by oral acacetin treatment in a dose-dependent manner. Acacetin significantly countered the increased serum advanced glycation end products, the myocardial telomere length shortening, the increased cellular senescence marker proteins p21 and p53, and the reduced mitophagy signaling proteins PINK1/Parkin and Sirt6 expression in aging mice. In H9C2 rat cardiac cells, acacetin alleviated cell senescence induced by D-galactose in a concentration-dependent manner. Acacetin decreased p21 and p53 expression, up-regulated PINK1/Parkin, LC3II/LC3I ratio, pLKB1, pAMPK and Sirt6, and reversed the depolarized mitochondrial membrane potential in aging cardiac cells. Mitophagy inhibition with 3-methyladenine or silencing Sirt6 abolished the protective effects of acacetin against cardiac senescence. Further analysis revealed that acacetin effect on Sirt6 was mediated by Sirt1 activation and increase of NAD+/NADH ratio. These results demonstrate that acacetin significantly inhibits in vivo and in vitro cardiac senescence induced by D-galactose via Sirt1-mediated activation of Sirt6/AMPK signaling pathway, thereby enhancing mitophagy and preserving mitochondrial function, which suggests that acacetin may be a drug candidate for treating cardiovascular disorders related to aging.Összefoglaló. Bevezetés A magyarországi vesetranszplantáció 2013 óta az Eurotransplant (ET) keretein belül zajlik. A debreceni vesetranszplantációs centrumhoz évente kb. 200 kadáverdonorvese-felajánlás érkezik, melyek 37%-a kerül a megismert adatok alapján elfogadásra. Nem minden elfogadott vese kerül beültetésre, aminek számos oka lehet. Célkitűzés A debreceni szakmai gyakorlat elemzése és bemutatása reprezentatív mintán. Módszer A debreceni centrumhoz 2016. november és 2020. március között 624 vesefelajánlás érkezett. A felajánlott vesék 37%-a (n = 229) került előzetesen elfogadásra, később az elfogadott vesék 63%-a (n = 144) került beültetésre. Centrumunkban az ún. 'standard criteria', azaz tökéletes minőségű donorvesék szignifikánsan magasabb arányban kerültek elfogadásra, majd beültetésre, mint az 'extended criteria', azaz kompromisszummal vállalhatók. Az elfogadott és nem elfogadott veséket vizsgálva a KDPI (kidney donor profile index) és a KDRI (kidney donor risk index) értéke szignifikánsan magasabb ve source of expanding the number of transplantations, with regards to the recipient. Orv Hetil. 2021; 162(26) 1022-1028.Összefoglaló. Bevezetés A tudás mint potenciálisan módosítható faktor a megfelelő döntéshozatal előfeltétele. Célkitűzés Kutatásunk során a krónikus vesebetegek körében vizsgáltuk az egyes vesepótló kezelési módokkal kapcsolatos ismereteket, elemeztük a tudást befolyásoló tényezőket, annak érdekében, hogy feltérképezzük a betegismeretek e területen megfigyelhető hiányosságait. Egyúttal tájékoztatást és ismeretterjesztést adtunk a vesetranszplantációval kapcsolatosan. Módszer A betegek ismereteit befolyásoló tényezőket tíz magyarázó változóra korrigált többváltozós lineáris regresszióval értékeltük, melynél a függő változó a tudáspontszám volt. Követéses vizsgálatunk első adatfelvétele során az Eurotransplant-várólistán szereplő, vesetranszplantáció irányában kivizsgálás alatt álló, valamint a veseátültetést elutasító, 18 és 75 év közötti betegeket kerestük fel. Az első körös (alaptudásszintet rögzítő) adatfelvétel összesen 254, az ismeretátadás utáni második pedig 115 vesebeteg bevonásával valósult meg. Eredmboration and outcomes. Orv Hetil. 2021; 162(26) 1012-1021.Összefoglaló. Bevezetés Veseátültetést követően a graft és a beteg túlélésére hatással lehetnek a posztoperatív intervenciót igénylő szövődmények. Fontos szempont a műtéttechnikai eredményesség monitorozása. Többek között az irodalomban számos lehetőség ismert a veseátültetés sarokpontjának számító ureteranastomosis elkészítésére is, de az éranastomosisok technikája szintén döntő lehet. Célkitűzés és módszer Retrospektíven vizsgáltuk a 2010 és 2020 között végzett veseátültetéseket a Debreceni Egyetem Sebészeti Klinikáján. Célul tűztük ki a sebészeti szövődmények vizsgálatát, melyeket rendszereztünk, a módosított Clavien-féle beosztás alapján. A legnagyobb figyelmet az ureteranastomosisokra fordítottuk. Minden betegnél az adott kategóriában legsúlyosabb szövődményt vettük alapul a beosztáshoz. A minimális utánkövetési idő 1 év volt. Az adatokat az SPSS statisztikai program segítségével elemeztük. Eredmények A vizsgált periódusban 406 veseátültetés történt, melyből 24,4% (n = 99) vesetranszplantáltnál alakult kv Hetil. 2021; 162(26) 1038-1051.Összefoglaló. Bevezetés Mind a dializált, mind a veseátültetett betegek körében vezető haláloknak számít a cardiovascularis megbetegedés. E mögött főképp bal kamrai hypertrophia, volumenterheltség, következményes szívritmuszavar, szívbillentyű-elégtelenség, fokozott atherosclerosis állhat. Célkitűzés Célunk a vesetranszplantáció hatásának vizsgálata a bal kamra pumpafunkciójára, a szívritmuszavarokat kiváltó és meghatározó tényezőkre és a vitiumokra nézve. Módszerek A 2014. december 20. és 2018. június 21. közti időintervallumban, a Debreceni Egyetem Szervtranszplantációs Tanszékén felnőtt betegeken végzett veseátültetéseket vizsgáltuk retrospektív analízissel (n = 184). Vesetranszplantációt megelőzően, illetve azt követően 6 és 12 hónappal az echokardiográfiás, a laboratóriumi és a gyógyszeres terápiás értékeket tanulmányoztuk. A statisztikai elemzéseket khi-négyzet-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és Kruskal-Wallis-féle varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük (szignifikancia p
Among the population suffen among diabetic population increased significantly. Orv Hetil. 2021; 162(26) 1052-1062.
After transplantation, the left atrial and the end-systolic diameter of the left ventricle regrediated, decreasing the frequency of arrhythmic episodes. The number of the middle grade mitral valve regurgitation decreased and the calcification among diabetic population increased significantly. Orv Hetil. 2021; 162(26) 1052-1062.Összefoglaló. Bevezetés Az antitest közvetítette kilökődés a graftvesztés gyakori oka a vesetranszplantáltak körében. Célkitűzés Célul tűztük ki, hogy ismertetjük a centrumunkban biopsziával igazolt humorális kilökődéssel rendelkező betegeknek a kezelésre (standard kezelés plazmaferézis, immunglobulin, rituximab) adott válaszát, valamint hogy vizsgáljuk a proteinuria grafttúlélésre kifejtett hatását és azt, hogy ezt a DSA-tól függetlenül teszi-e. Vizsgáltuk az eGFR-, a DSA-MFI-értéknek az antirejekciós terápia hatására bekövetkező változásait is. Módszer 85 beteg retrospektív analízisét végeztük el. A szövettani elemzésben a Banff-klasszifikációt vettük alapul. A csoportok összehasonlításához kategorikus változók esetén a Fisher-féle egzakt próbát, folyamatos változók esetén a Kruskal-Wallis-próbát használtuk. Eredmények A biopsziával igazolt humorális rejekciós csoportba (ABMR-csoport) 19, a DSA-pozitív csoportba 14, a DSA-negatív csoportba 52 beteget választottunk be. A DSA-érték az ABMR-csoportban 61,16%-kal csökkent, a DSA-pozitív csoportban 42,86%-kal redukálódott (Fisher-féle egzakt p = 0,1).
