Dahlgaardhowell6855

Adults consuming sugar-sweetened beverages (SSBs) are at increased risk of becoming overweight/obese and developing lifestyle-related diseases. Furthermore, a low water intake is associated with increased health risks, such as CKD. These issues are especially pressing in Mexico where SSB intake is high. The present research aimed to describe the attitudes of Mexican adults who are considered high sugar-low water drinkers (HS-LWDs). HS-LWDs were defined as adults aged 18-45 years, drinking at least 2 servings (500 mL) of SSB/day and maximum 3 servings (750 mL) of water/day. The study included 2.858 HS-LWD (58% males) living in the urban area of Mexico City. Data were collected using an online, self-administered questionnaire. Bayesian approach was applied to analyze attitudes in life and towards drinking. Results showed that social aspects, such as sharing with friends and family and self-image, were the dominant attitudes in life. The main reason to choose a beverage was to get sensations, resulting in 2 axes, one was pleasure oriented and one was health oriented. Getting sensations was also a main driver to drink linked to a moment, together with self-image. The Bayesian network analysis demonstrated 5 attitude profiles, based on the most important attitudes defining each profile mood and pleasure, self-image and body image, sharing and restoring, pleasure and energy, and health and success. This study allowed describing HS-LWD attitudes, in life and towards drinking. It constitutes a first step in understanding this target group's attitudes and behavior, offering potential recommendations for tailored interventions to promote the adoption of healthier drinking habits.Összefoglaló. Bevezetés A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ba acute myocardial infarction. Orv Hetil. MMP-9-IN-1 manufacturer 2021; 162(Suppl 1) 6-13.

Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1) 6-13.Összefoglaló. Bevezetés A térd és a lábszár sérülései jelentős terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkitűzés Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80-S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvőbeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fő (9868 fő férfi, 8530 fő nő) volt. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia a férfiaknál 211,ale, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women.

Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1) 54-60.

Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1) 54-60.Összefoglaló. Bevezetés A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentős terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkitűzés Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk 2845 férfi, 6312 nő, együtt 9157 fő. Ezt követte az aktívfekvőbeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 nő, együtt 8246 fő). the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women.

The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1) 46-53.

The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1) 46-53.