Lethtierney2358
Összefoglaló. Idősebb korban a testgyakorlás különösen fontos az izmok sorvadásának megelőzése, valamint a vérnyomás és a testsúly kontrollja céljából. Ma már egyre gyakoribb az időskorúak részvétele sportversenyeken is. Esettanulmányunk célja a késő felnőttkori, illetve időskori versenyszerű sportolás egészségi alkalmassági feltételeinek, kockázatainak és a teljesítőképesség változásainak bemutatása az elektronikus monitorozás és virtuális versenyzés korában. Esetünkben ez egy időskorú személy 16 év során (54-70 éves kor) teljesített maratoni futóversenyeinek, valamint virtuális evezőversenyek részvételi és felkészülési adatainak elemzésével valósul meg. Esetünk illusztrálja, hogy az észszerű túlterhelés elve alapján az izmok adaptációja akkor következik be, amikor az edzés terhelése meghaladja az addig már elért terhelési szintet. A sportóra használata az elektronikus pulzusszám és a teljesítmény monitorozásával nemcsak a versenyek és edzések alatt a pulzusszám céltartományban tartására, de hosszabb távú teart rate in target range, but also for assessing trends in the long run. Our case underscores the value of reasonable overload with advancing age; beneficial muscle adaptation occurs when the workload of an exercise exceeds the previously reached level. Gradual exercise of older adults and participation in athletic competitions can not only maintain fitness but also develop valuable additional strength. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2061-2066.Összefoglaló. A hirtelen halláscsökkenés patofiziológiája még nagyrészt tisztázatlan, így oki terápia nem lehetséges. Az elsődleges kezelést a helyileg vagy szisztémásan adott kortikoszteroid jelenti, egységes protokoll azonban nem áll rendelkezésre. Nagy vagy súlyos fokú hirtelen halláscsökkenés esetén kóroki tényezőként felmerül a perilymphafistula lehetősége még azoknál a betegeknél is, akiknél nem szerepel trauma az anamnézisben. A kórkép műtéti kezelése a dobüreg feltárását követően a belső fül ablakainak obliterálása. Amennyiben ez a megoldás nem eredményez megfelelő hallásjavulást, hagyományos vagy implantálható hallókészülékek alkalmazása javasolt. A közleményben részletezett esetünkben teljes siketséggel járó, jobb oldali hirtelen halláscsökkenés alakult ki, melynek hátterében egyértelmű okot azonosítani nem sikerült. Az eredménytelen kombinált, intratympanalis és szisztémás szteroidkezelést követően exploratív tympanotomiát végeztünk, melynek során a belső fül ablakait obliteráltuk. Hallásjavulást eve combined intratympanic and systemic steroid therapy, explorative tympanotomy and obliteration of the inner ear windows were performed. As no hearing improvement was witnessed, successful cochlear implantation via round window insertion was performed. EGFR inhibitor Our case justifies that obliterating the round window membrane does not rule out further successful cochlear implantation. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2055-2060.Összefoglaló. Bevezetés A haldoklást minden korban kulturális és vallási szabályok vették körül, melyek a mai napig hatnak a társadalomban. A 21. században számos beteg a kórházban, az intenzív osztályon fejezi be életét, ahol nem ritkán kerülhet sor életvégi döntés meghozatalára. Célkitűzés Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatással van az orvosok és ápolók vallásossága a kezeléskorlátozással kapcsolatos döntésekre az intenzív osztályon. Módszer Magyarországi intenzív osztályokon dolgozó orvosok és szakdolgozók körében végeztünk kérdőíves felmérést a vallás életvégi döntésekre gyakorolt hatásáról. 189 orvos és 105 ápoló által anonim módon kitöltött kérdőívet elemeztünk. Eredmények Az intenzív osztályra történő betegfelvételre nem volt hatással a vallásosság, azonban a szabad ágyak száma a vallásos orvosokat erősebben befolyásolta, mint az ateista és választ nem adó orvosokat (
Death has always been surrounded by habits in all ages, influenced by cultural and religious differences. Many patient than atheists if they see a chance for recovery.
The study supports that religion influences physicians and nurses in their end-of-life decisions. Decisions on therapy restriction are complex; it is important to find out religious beliefs and perception of death among patients and families because good end-of-life decision cannot be made disregarding religious considerations. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2047-2054.
The study supports that religion influences physicians and nurses in their end-of-life decisions. Decisions on therapy restriction are complex; it is important to find out religious beliefs and perception of death among patients and families because good end-of-life decision cannot be made disregarding religious considerations. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2047-2054.Összefoglaló. Az 1970-es évek előtt a nyelőcsőrákok csupán 1-3%-a volt adenocarcinoma. A 70-es évek közepétől a nyelőcső-adenocarcinoma mutatta a legnagyobb növekedést az összes malignus daganat közül, és a 90-es évek közepétől már meghaladta a laphámrákok előfordulási gyakoriságát a nyugati világban. Ma a nyelőcső-adenocarcinoma relatív incidenciája Magyarországon 34,7%, míg a nyugati világban már 60% körül van. A nyelőcső-adenocarcinoma etiológiájában meghatároztak néhány kockázati tényezőt, így a gastrooesophagealis refluxot, a Barrett-nyelőcsövet, a kóros kövérséget, a dohányzást és a csökkenő Helicobacter pylori fertőzöttséget. Ezek a tényezők azonban jelen voltak már a 70-es évek előtt is. A kövérség előfordulásának gyakorisága és a következményes gastrooesophagealis reflux megduplázódott az elmúlt 40 évben, de ez egyedül nem magyarázza az adenocarcinomák szaporodásának ütemét. Egy új, hatékony savcsökkentő gyógyszercsoportnak, a H2-receptor-blokkolóknak a bevezetésére 1976-ban került sor, és ez egybees gastric refluxate caused by acid suppression enhances its carcinogenic potential. There are a lot of controversies among the prevention, etiology and treatment of Barrett's esophagus and esophageal adenocarcinoma, especially regarding the long-term use of proton pump inhibitors (PPIs), an even more effective group of acid suppressors. The effectiveness of PPIs has led to an overuse exceeding its regular indications with little benefit, exposing patients to a number of potential risks. In conclusion, in the dramatic rise of the esophageal adenocarcinoma incidence, obesity accompanied by reflux disease and the decreased incidence of H. pylori infection certainly play important roles. The introduction of modern antisecretory drugs in the treatment of acid-related diseases promoting carcinogenesis, arises as a new consideration. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2040-2046.Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés és a COVID-19 elleni küzdelem egyik lehetősége a SARS-CoV-2-ellenes neutralizáló antitestekkel végzett passzív immunizáció. Az utóbbi időben számos készítmény jutott el a klinikai kipróbálásig. Az alábbiakban áttekintjük ezen készítmények legfőbb tulajdonságait és az antitest-terápiával elért klinikai eredményeket. Ezek alapján elsősorban prehospitálisan, az állapotprogresszió szempontjából leginkább veszélyeztetett populációnál alkalmazva, e készítmények jelentősen csökkenthetik az állapotromlás esélyét és a kórházi ellátás igényét, ezáltal javíthatják a kimenetelt, és mérsékelhetik az egészségügyi ellátórendszer terhelését. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2030-2039. Summary. Passive immunization is a therapeutic option in the fight against the infection caused by the novel coronavirus (SARS-CoV-2) and COVID-19. Significant advances have been made in the development of SARS-CoV-2 neutralizing antibodies. Here we discuss the antibodies under clinical trial and the published data regarding their clinical efficacy. Based on these, when given to non-hospitalized patients at high risk for disease progression, these antibodies can significantly reduce worsening of the disease and the need for hospitalization. This can improve the outcomes of patients and help reduce the burden on the healthcare system. Orv Hetil. 2021; 162(51) 2030-2039.
In 2008, a nationwide skin cancer screening (SCS) program was implemented in Germany. However, participation rates remain low.
The overall objective of the HELIOS study is to identify subgroup-specific invitation and communication strategies to increase informed SCS participation in Germany.
Focus group discussions will be performed in Erlangen, Germany, to explore potential invitation and communication strategies as well as possible barriers and motivating factors to participate in SCS. Male and female patients of different age groups who have already been diagnosed with skin cancer, as well as participants without a prior diagnosis of skin cancer, will be invited. Based on these results, an online questionnaire will be developed to identify subgroup-specific invitation strategies. A random sample of 2500 persons from the general population aged >35 years from the Munich area will be contacted to complete the questionnaire. Besides descriptive analysis, multinomial logistic regression will be performed. Additionally, a cluster analysis will be conducted to discover patterns or similarities among the participants.
Recruitment for the focus group studies started in February 2021 and is ongoing. As of August 2021, we have enrolled 39 participants. We expect to end enrollment in the qualitative study in September 2021 and to finish the analysis in December 2021. The second part of the study will then start in January 2022.
The results of this project will enable us to derive improved and more efficient invitation and communication strategies for SCS. These may be implemented in the future to facilitate increased SCS uptake and early skin cancer detection.
DERR1-10.2196/31860.
DERR1-10.2196/31860.
Patients living with palliative-stage cancer frequently require intensive care from their family caregivers. Without adequate community support services, patients are at risk of receiving inadequate care, and family caregivers are at risk for depression and poor health. For such families, in-home respite care can be invaluable, particularly when the services are flexible and staffed by trusted care providers, such as nurses. Other industries are using mobile apps to make services more flexible. However, few apps have been developed to coordinate nurse-provided respite care services, and to our knowledge, none have been designed in conjunction with families affected by cancer.
The aim of this study is to develop a mobile health (mHealth) app prototype for coordinating flexible and trusted in-home respite care services provided by nurses to families coping with palliative-stage cancer in Québec, Canada.
This user-centered design research comprises the core component of the iRespite Services iRépit research program.
